Galambászat

A győztes nem feltétlenül a legjobb, tehát a vásárlás: mûvészet

A holland újságokban gyakran lehet ilyen hirdetéseket látni: „Elsõ helyezett galambot szeretnék vásárolni, lehetõleg hosszú távú, magas indulólétszámmal megrendezett verseny gyõztesét. Küldje le a galamb fényképét és származását.” Vagy ilyen hirdetést: „Elsõ helyezetteket és ász galambokat szeretnék vásárolni. Az elsõ helyezetteknek legyenek más eredményei is. Küldje el címemre a galamb fényképét és származását.”

Ezeket a hirdetéseket olyan közvetítõk adják fel, akik továbbadják a galambokat Japánba, Taiwanba, az Egyesült Államokba, vagy arab országokba. Lengyelországban, Angliában, Portugáliában, Magyarországon – és még sorolhatnám az országokat – ahol szintén nagy az érdeklõdés a holland és belga galambok iránt, de sajnos csak kevesen engedhetik meg maguknak ezeket a galambokat.

Ezek a hirdetések még rosszabbak, mint elsõ ránézésre tûnnek, hiszen az Ászok, a „neves” galambok, vagy a drága galambok nem feltétlenül jók!

Néhány évvel ezelõtt a holland és a belga gyõztesek túlságosan is kelendõek voltak Japánban. A japán tenyésztõknek elég volt, ha egy galamb elsõ helyezett volt. Az, az igazság, hogy a belga és holland tenyésztõknek természetesen ez nagyon tetszett, csak éppen nem értették! Miért nem?

Azért mert, túlságosan is jól tudják azt, hogy ha egy galamb legyõz több más galambot, az nagyon jó, de ettõl még nem feltétlenül lesz belõle jó galamb. És az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az idõjárás sok galambot hoz elõnyösebb helyzetbe, tehát nem is olyan nehéz gyõzni. Persze ennek az ellenkezõje is igaz. Ezért gondolom azt, hogy a második hirdetés, amelyben azt írják, hogy az elsõknek legyenek más eredményei is, sokkal reálisabb. Valószínûleg Taiwanban akarták értékesíteni a galambokat, nem Japánban.

A szomszédom és én

Augusztus 24-én volt a nemzeti versenyünk Orleansból, ami meglehetõsen nagy felfordulást okozott. Ezt nem csak hihetetlen hõség (34oC) okozta, hanem a született eredmények voltak még azok, amelyek igazán meglepték a galambászokat. Én 23 galambbal indultam, és az egyesületben 350 galamb között szereztem egy hetedik helyet, 1250 m/perc sebességgel. Még soha nem volt ilyen rossz helyezésem, de áttanulmányozván a többi régió, valamint a Nemzeti bajnokság eredményeit ezen az úton, nagyon érdekes dolgot fedeztem fel!

Tõlem nem messze lakik az a galambász társam, ki megnyerte a kerületének elsõ díját, 6000 galamb ellenében. Na és most jön a meglepetés. A galamb röpsebessége 1242 m/p volt, tehát 8 m/s-sel lassabb, mint az enyém!

Az a tény, hogy különbözõ kerületekben versenyzünk, megmagyarázza, hogy hogyan lehetséges az, hogy az õ galambja, aki az enyémnél lassabban repült, mégis elsõ helyezést ért el 6000 galamb ellenében, az enyém meg csak hetedik volt az egyesületben. Persze ez üzleti szempontból is érdekes.

Mondtam, hogy ez nemzeti bajnokság volt, ahová mindketten beneveztünk. Az enyém a 18. helyezést érte el a nemzeti listán (11 000 galamb indult a versenyen, így ezzel elégedett voltam, bár a saját egyesületemben ugyanennek a galambnak ez az eredménye nem volt jónak mondható), és a szomszédom eredménye aki a kerületi versenyen elsõ lett 6000 galamb között, a nemzeti bajnokságon 23. helyezést ért el.

Most tegyük fel, hogy mindketten szeretnénk eladni a galambjainkat.

Az enyém iránt nem lenne nagy érdeklõdés, de a szomszédomé, hiába volt 5 mp-cel lassabb, mint az enyém, keresett lenne, hiszen 6000 galamb közül repült elsõ helyezést.

Tehát az a galamb, ami a nemzeti bajnokságon 23. lett, sokkal értékesebb, mint amelyik megverte õt, bár a verseny ugyanaz, a körülmények is, sõt még maga helyszín is ugyanaz.

Nemzeti győztesek

Szeles napokon gyakran tudjuk, még a verseny befejezése elõtt, hogy hol lesz a gyõztes és azt is tudjuk, hogy kinek nincs esélye, még hosszú távon sem.

Ha erõs nyugati szél van, akkor a gyõztes nagy valószínûséggel német lesz.
Ha erõs keleti szél van, akkor a gyõztes Belgium nyugati részérõl fog származni (Flanders tartomány) vagy Hollandia nyugati részétõl.
Dél-keleti szélnél holland galamb lesz a gyõztes.

Ami a két napos, hosszú távú versenyeket illeti, meg kell említenem, hogy a holland galambok az utóbbi években kimagasló eredményeket értek el és mindig bizonyítanak.

Mint említettem, a japánok szeretik a gyõzteseket és ez nem is furcsa, hiszen ki ne szeretné õke! De amit a japánok és a külföldiek nem látnak, hogy a körülmények nagyon ritkán egyformák egyazon versenyen induló galambok számára.

Tehát elég muris szituációkkal találkozunk. Üzleti szempontból egy nemzeti második helyezés csak a töredékét éri az elsõnek, bár lehet, hogy a körülmények miatt a teljesítménye sokkal jobb.

Persze azt el kell mondanom, hogy a mi szeles országainkban ritkán vannak versenyek minden galamb számára egyenlõ esélyekkel, minthogy olyan versenyek is ritkán vannak, ahol az idõjárás semleges.

A semleges idõjárás azt jelenti, hogy nincs szél vagy szembeszél.

Ez az, amitõl a mi sportunk más. Az atléták, a biciklisták, az úszók, a lovasok és még sorolhatnám, ugyanolyan körülmények között versenyeznek. A galambok nem.

Egy másik példa

Volt egy másik nemzeti versenyünk a fiataloknak. Az elsõ 10 díjból hetet, olyan galambászok nyertek, akik ugyanabban a kis városban laknak, meglehetõsen északon. Mivel a versenyzési irány dél-észak, ezért az õ dúcaik voltak a legtávolabb. De senki nem volt meglepve, éppen ellenkezõleg.

Tudniuk kell, hogy az indulásnál Franciaországban nem volt szél, de amikor már hazafelé repültek a galambok, feltámadt a szél, pontosan dél-nyugat irányból. Tehát mi történt?

A verseny elsõ szakaszában meglehetõsen lassan repültek a galambok, de mivel feltámadt a hátszél, a sebesség is egyre nagyobb lett. Tehát azok, akik a legnagyobb dúctávolsággal rendelkeztek, elõnyös helyzetbe kerültek, és mindent megnyertek.

Az orleansi versenynek- ugyanezen tenyésztõk – éppen a vesztesei lettek. Vagyonokat fizetnek a barcelonai gyõztesért, ezt mindenki tudja. De amikor ezt a versenyt nyugati szélben rendezik meg, azok a galambok, akik nyugatra igyekeznek haza (az Északi tenger mellett), még ha mondjuk a 20. helyen végeztek is, jobban teljesítettek, mint a Keleti madarak, akik jobb helyezéseket értek el.

Gyõztest venni egyszerû, de egy okos tenyésztõ figyelembe veszi a verseny körülményeit is… és…. még valami mást is! Érthetõ!

Az emberek gyakran kérdezik, hogy miért voltam olyan szerencsés a galambvásárlásaimnál.

Elõször is, ez így nem igaz! Vásároltam én rossz galambokat is, hiszen nem minden arany, ami fénylik, de néha kétségtelenül jól jártam. Lehet, hogy szerencsés is voltam, lehet hogy több volt ennél, de az eredmények kiolvasása az, valóban mûvészet. Sportunkban a galambok minõsége, a galambminõség a legfontosabb!

Az évek során, ahogyan tanulmányoztam az eredményeket, vált számomra világossá, hogy a különbözõ területeken mennyire mást jelent a minõség. Tehát, nemcsak az idõjárási körülményekre vagyok kíváncsi, hanem azt is szeretném tudni, hogy ki ellen nyert a gyõztes galamb.

Mondd meg, kit gyõztél le, megmondom mennyire jók a galambjaid.

Hollandiában és Belgiumban minden városban, bármennyire kicsi is, van egyesület, lehet hogy még több is. Az eredményeket a helyi TV is közli, a galambok röpsebességét is bemondják.

1:3-hoz versenyzünk, ami azt jelenti, hogy 600 induló galamb esetén, a versenyrõl 200 hoz helyezést, 1800 galamb esetén, 600 helyezett. Amikor a TV közli az eredményeket, mindig megnézem az utolsónak érkezõk sebességét is minden klubban, mert ez sokat elárul a verseny minõségérõl is.

Nagy különbségek

Ha az A egyesületben a gyõztes 1200 m/p repült, míg a B egyesületben 1100 m/p sebességgel, ez azt jelenti, hogy az A egyesületben jobbak a galambok. Legalábbis, ha ezek az egyesületek ugyanabban a városban vannak, így nem befolyásolja õket a szél. Tehát azok a galambok, akik nem elég jók az A egyesületben, díjakat nyerhetnek a B-ben.

Ez nem elmélet, ez a valóság.

A városban két egyesület van. Mindig ugyanaz a nóta. Az egyik egyesület gyõztesének eredménye még arra sem elég, hogy egy jó helyezést elérjen a másik egyesületben. Mégis, ott

is van egy gyõztes, annak ellenére, hogy a szomszéd egyesületben több galambot rögzítettek ezelõtt a gyõztes elõtt. Most már megérthetik, hogy miért mondom azt, számomra a gyõztes nem elég jó. Mi ebbõl a tanulság?

A tenyésztõknek meg kell tanulniuk helyesen felismerni és bemutatni az eredményeiket. Ez sok homokot kimosna a szemekbõl. Azt hogy mennyire jó egy eredmény nem tudod megmondani, ha nem tudod összehasonlítani. De ha tanulmányozod olyan versenyek eredményeit, ahol több egyesületbõl, kerületbõl indultak a galambok, akkor már tudsz összehasonlítani. Tehát mi a fontos, amikor véleményt mondasz egy eredményrõl?

Az idõjárás
A verseny erõssége

Figyelj

Ezeket figyelembe véve, emlékszem egy néhány évvel ezelõtti barcelonai versenyre. A belga antwerpeni tartomány egyik galambásza nyerte a területi díjat. Minden újság tele volt a nevével és a galambot jó pénzért eladták Taiwanba. Jó pénzért, hiszen területi elsõ díjat nyert és ki nem szeretné a barcelonai verseny területi elsõ díjasát? Galambja vasárnap reggel érkezett. De mégis… Volt egy holland galambász, akinek 8 galambja érkezett meg szombaton, a nagyobb távolság ellenére. Ezzel egyedül volt.

Amit szeretnék ezzel mondani az az, hogy mindig legyél nagyon figyelmes, amikor eredményeket olvasol! Európában gyakran azért készítenek riportokat, hogy népszerûsítsenek egy dúcot. Amikor a madarakat eladták, akkor a galambász barátja, aki írta a cikket megkapja a jutalékát. Amikor riportot olvasok, azt is megnézem, hogy ki írta.

Amikor kiadnak egy cikket, egy riportot, mindig két dolgot kérdezz meg magadtól. Miért írták és ki írta?

Lehetetlen eredmények

Néha olvashatsz olyan eredményeket, melyeket csak így hívunk, hogy lehetetlen eredmények. Például, ha egy galambász, aki elért 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10. helyezést, mondjuk egy olyan versenyen – a vita kedvéért – ahol 3000 galamb indult. Ha ilyen eredményt hallok, mindig szeretném látni nyomtatva a galambok érkezési idejét is.

Néhány évvel ezelõtt egy galambász küldött nekem egy ilyen lehetetlen eredményt. Az elsõ húsz díjat nyerte meg 4000 galambból. Tényleg hihetetlen.

Megnéztem az elsõ és az utolsó galamb érkezési idejét. Hét perc volt a különbség, míg más területeken az egész verseny tartott hét percig!

Tehát ez azt jelenti, hogy ez utóbbi területen a galambok egyharmada otthon volt már, míg ahonnan a galambász küldte az eredményt, mindössze húsz galamb repült haza a 4000-bõl ez alatt a hét perc alatt. Az elsõ húsz díj megnyerése kétségtelenül remek eredmény, ha ezek a madarak egyszerre értek volna haza. Így most, csak azért tud ez a galambász felvágni az eredményével, mert az ellenfelek galambjai bizony gyengén szerepeltek. Ezek után el tudják képzelni, hogy még az induló létszám sem jelent annyira sokat, mint gondolnánk. 10 000, vagy 300 induló galamblétszám? Nos ez kétségtelenül nagy különbség, de én mégis azt gondolom, hogy inkább a 300-as verseny gyõztese mellett állok.

Segítség

Amikor megnyerik az elsõ díjakat, általában azonnal tudni akarják, hogy hányan indultak a versenyen. De az, hogy hány galambász vett részt a versenyen, az legalább annyira fontos. Vannak olyanok, akik 200, vagy még annál is több galambot indítanak a versenyen. Mindent bekosaraznak, ami tud repülni. Vannak olyanok, akik 3-4 galambbal indulnak, a legjobbjaikkal.

Tehát kialakulhat ilyen helyzet is:

· „A” verseny 50 galambász, összesen 160 galambbal.

· „B” verseny 50 galambász, összesen 4000 galambbal.

Tehát az „A” területen erõsebb a verseny, hiszen ott a galambászok a legjobbjaikkal indultak. Európában ez egy aranyszabály.

Ahol sok galambász kevés galambbal indul, ott a verseny erõs.

Ahol néhány galambász sok galambbal indul, ott a verseny gyenge.

Számszerûsítve:

200 galambász 500 galambbal – erõs verseny.

25 galambász 1300 galambbal – gyenge verseny.

Ez így van. Most már talán megértik, miért van az gyakran, hogy a Nemzeti Bajnoki cím azokhoz kerül, akik olyan területeken versenyeznek, ahol a versenyek gyengének számítanak. Itt sokkal könnyebb gyõzni. És most már talán azt is megértik, hogy miért adtak el olyan sok nemzeti gyõztest és Ász galambot külföldieknek.

Hollandiában és Belgiumban is persze vannak olyan galambászok, akik meg tudnák vásárolni ezeket a galambokat. Amiért nem teszik, az az, hogy túlságosan jól tudják: egy verseny megnyerésétõl még nem lesz jó galamb a galamb.

© Ad Schaerlaeckens