Fedezze föl a Rábaközt és környezetét!

„Szálló fehér galamb a Lelket jelenti, egymáshoz valókat egymáshoz vezérli…”(Magyar Adorján)

     

Szeretettel várjuk Szilban - a „Galambos” Szili Vendégházban

9326, Szil, Táncsics Mihály u. 11. sz.

Tel.: (00-36)-96-275-359 /Mobil tel.:(00-36)-70-519-3036, vagy 70-391-8544, Szili Péter és Szili-Méder Andrea

Email: szilipeter @ gmail.com / szilipeter @ m-kabel.hu

Szil község a Kisalföldön, a Hanságtól délre, a Rábca – Répce – Rába folyók által határolt Rábaköz déli részén fekszik. A helyi füzesben eredő – mára időszakos vízfolyású - Linkó ér szeli keresztül. Az 1300 lelket számláló település fő közlekedési útvonala a 86. számú főút. Nyomvonalán haladt egykor az Arrabonát - Savariaval összekötő régi római út. Az Akácás kavicsbányából előkerült tárgyak szerint ezen a területen már az ősközösségben is éltek emberek. A homokbányából pedig gazdag lelet került elő - itt élő őseink - az avarok korából… Szil községet föltehetőleg a települést birtokló család nevéről nevezték el. Régi oklevelek, és fő utcájának elnevezése (Város utca) egykor virágzó mezővárosi mivoltáról árulkodik. (középkortól a XIX.sz. végéig) Ma óvodájával és általános iskolájával tölt be a térségben központi szerepet, több mint tíz településről fogadja a gyermekeket. Európa szerte ismert, Hagyományőrző Néptánc együttesünk.

 

Szil központi elhelyezkedése alkalmas kiindulópontja kerékpáros és autós felfedező utaknak. Megismerhetjük a szűkebb- és tágabb környezetének természeti, építészeti, néprajzi és kulturális értékeit:

Helyben: Betekintés a postagalambok tenyésztésébe és a reptetésébe. Izgalmas galamb versenyek több száz km-ről. Horgászat, agro- turizmus, traktorozás, állatsimogató, lovaskocsikázás, néptánc, citera zenekar, perecverés, kerékpározás, madárles, ősi magyar íjászat, táltos hagyomány, karikás ustor cserdítés.

20 km-es körzetében: Szany, Rábasebes, Sobor, Egyed, Árpás, Mihályi, Csorna, Kapuvár, Csáfordjánosfa, Hövej, Vadosfa, Barbacsi tó, Várkesző. Kézművesek, látnivalók, programok: fazekas, keramikus, fafaragó, csipkeverő, gyékényfonó,  kosárfonó, festőművész, tégla múzeum, szürke marha, házi bivaly, lovaglás, strand, termálfürdő, kastélylátogatás, borvidék, zarándokhely (szent kút), Nemzeti  Park, Keszői vár.

40 km-es körzetében: Hanság, Fertő tó, Fertőd, Petőháza, Hegykő, Ság hegy, Celldömölk, Pápa, Győr, Sokoró, Röjtökmuzsaj, Nagycenk, Lébény, Osli, Fehértó. Túrázás, madárles, zarándok hely, határátkelő Ausztria felé, árpádkori templom, kastélylátogatások, vizimalom, és felfrissülés aquaparkban, borkóstoló.

  

60 km-es körzetében: Sopron, Fertőrákos, Balf, Bük, Szombathely, Kőszeg, Sárvár, Somló, Kis Somlyó, Mosonmagyaróvár, Lipót, a Szigetköz, Pannonhalma, Bakony. Apátság, borkóstoló, ősi reflexíj készítő mester, gyalogtúrák, gyógyvizek, mythras szentély, skanzen, aquapark.

Kicsit távolabb (80-120 km), de még egynapos túra keretében elérheti Burgenlandot, Bécset (Wien), Bécsújhelyet (Wiener Neustadt), Kismartont (Eisenstadt). Feljuthat Alsó- Ausztria legmagasabb hegyének, a Hóhegynek csúcsára (Schneeberg 2076 m). Felkeresheti Pozsonyt (Bratislava), Dunaszerdahelyt (Dunajska Streda) Nagymegyert (Velky Meder), továbbá a Balatont és a Balaton felvidéket.

 

A „Galambos” Szili házat 1868-ban üknagyapám, Szili István építette. Az épület első részét felesége, Vince Terézia alakította 1890-ben a mai formájára. A ház berendezésében is megőrzött sok szépséget a múltból. Hozzá több melléképület és 4700 m2 terület is tartozik. Vendégházzá alakítása és teljes felújítása 2008-ban kezdődött el. Három vendégszoba (25-25-13 m2 / 3 fő-4 fő-2fő, felnőtt 9 személy + gyermekágy) és két fürdőszoba áll a kedves vendégeink részére. A reggelit a konyhánkban szolgáljuk fel. A faluban a melegétkezés megoldható az Akácfa étteremben is, ahol kitűnően főznek. Az udvarban tűzrakó hely, homokozó, kishinta, az utcasarkon modern játszótér található. A Szili Ház, a hagyományos, természetes és környezettudatos világkép és életfelfogás jegyében működik.

A régi istállók padlásán vannak elhelyezve postagalambjaink, melyek egy része májustól szeptemberig versenyeken vesz részt, másik részük – a hófehérek- rendezvényeken szerepelnek. A hírvivő galambok tenyésztése és reptetése több ezer éves múltra tekint vissza. Hazánkban – a mintegy ötezer galambász- 1882 óta űzi szervezett formában ezt a nemes tevékenységet.

  

„Ahol galamb van, ott szabadság és béke, ott tisztelet és szeretet van, ott a csodaország,

ott a meghitt otthon, ott az öreg városok padlásainak tengere…..”             

                                                                                                                             (Andrea Dee)